A betontechnológiának ma is meghatározó eleme az időjárás. Ha a betont a nyári forró hónapokban építjük be, figyelembe kell vennünk néhány olyan körülményt, amely sajátosan erre az időszakra jellemző. Ismertetőmben a "Concrete practice note: Hot Weather Concreting-Tips for Builders", Concrete International, American Concrete Institute, May 1987 kiadványának 63. és 64. oldala alapján foglaltam össze azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek a nyári melegben történő betonozáshoz szükségesek.

Bevezető

Azt a betont, amelyet a forró nyári hónapokban építenek be, olyan - hátrányosnak mondható - hatások érhetik, amelyek mind a frissbeton felhasználhatóságát, mind a megszilárdult beton tulajdonságait befolyásolják. Ezek a következők:

• fokozott vízigény (változatlan konzisztencia mellett)
• megnövelt merevedés (konzisztencia romlás)
• gyorsabb dermedés
• célzatosan növekvő repedésképződés a korai- és száradási zsugorodás következtében
• fokozott nehézségek az ellenőrzött légbuboréktartalmak bevezetésénél
• alacsonyabb végszilárdságok
• a felület nemkívánatos kinézete

Ideális feltételek a betonozáshoz akkor állnak fenn, amikor a hőmérséklet 20 és 22 ° C között van, a relatív páratartalom 50 % körüli vagy több és a szélsebesség alacsony. Növekvő hőmérsékleteknél, csökkenő relatív páratartalomnál és fokozódó szélsebességnél, illetve ezen körülmények kombinációinál szükséges azon intézkedések megtétele, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a betont érő káros hatásokat alacsony szinten tudjuk tartani.

1. A várható építkezési hely feltételeivel összehangolt betonkeverék hozzájárulhat ahhoz, hogy a konzisztencia romlást, a vízigényt csökkenteni lehessen és biztosítható legyen a megkívánt szilárdság.
2. Gondolni kell a kötéskésleltetők használatára. A kis hőfejlesztésű és szulfátálló cementek alkalmazása, továbbá a hidraulikus kiegészítő anyagok hozzáadása (pl. pernye) ugyancsak lassíthatja a beton kötését.
3. Célszerű növelni a légbuborékképzők adagolását a kívánt légtartalom biztosítása érdekében.
4. Nagyon magas hőmérsékletek vagy tömegbetonok készítése estén a beton hőmérsékletét hideg vízzel, jéggel vagy folyékony nitrogén alkalmazásával lehet csökkenteni.
5. A száradási-zsugorodási repedések főként a víz-cement tényezővel vannak összefüggésben. Minél alacsonyabb a víz-cement tényező, annál kisebb a repedésképződési hajlam és megfelelően jobbak lesznek a betonszilárdságok. A folyósító szerek használata folyós konzisztenciájú keveréket és minimális vízmennyiség növekedést eredményez.
6. A korai zsugorodás következtében létrejövő repedések jelentik a leggyakoribb repedési fajtát a felület jellegű épületszerkezeteknél. Ezek a repedések szokás szerint majdnem egyenes repedések, minden szimmetria vagy jelleg nélkül. A beton lemezek majdnem teljes mélységébe be tudnak hatolni és - főként a szabadon függő lapoknál - átmenő repedésként jelennek meg.

Ezek a jelleg nélküliségben, valamint a repedés mélységében különböznek a háló alakú repedésektől, amelyek csak felületileg alakulnak ki és általában hatszög alakúak. A zsugorodási repedéseket a képlékeny betonban meg lehet akadályozni a kivitelezés korrekt módjával. Ha a felületi kipárolgás felülmúlja a kivérzés miatt felfelé emelkedő víz utánpótlását, akkor ezek a repedések nagy valószínűséggel létre fognak jönni. Az alacsony páratartalom és a nagy szélsebesség meggyorsítja a párolgást.

Az I. sz. táblázat mutatja a párolgás mértékét a beton és a levegő hőmérsékletének, a levegő nedvességtartalmának és a szélsebességnek a függvényében [2]. Amint ez az érték a kb. 1000 cm³/m²/óra értékhez közeledik, korai zsugorodással kell számolni. Ahhoz, hogy a zsugorodási repedésképződést lecsökkentsük, a felületet ködpermettel nedvesen kell tartani, egészen az utolsó felület simítását követő végleges utókezelésig. Ezen kívül az alapfelületet és a zsaluzatot is nedvesen kell tartani.

1. Az egyéb felületi hiányosságokat - mint például kisebb légbuborékok és hálós repedések keletkezése - szintén az előbb említett intézkedésekkel lehet megakadályozni. Soha ne kössük le a felületi vizet cementszórással. Ellenőrizni kell, hogy készen áll-e a beton a felületi simításra. Előfordul, hogy gyors párolgás következtében a beton felületileg "kérgesedik" és azt a benyomást kelti, mintha készen állna a simításra. Amint a felületet azonban lesimítják a beton kivérzikés levegő záródik a simítás alá, miáltal légbuborékok képződnek.

1. Az építés helyszínén elegendő embert és eszközt kell készenlétben tartani ahhoz, hogy a betont a kívánt sebességgel lehessen bedolgozni és a szállító járműveket azonnal ki lehessen üríteni.
2. A transzportbeton üzemet tájékoztatni kell a szállítás szükséges és kívánatos időbeli ütemezéséről.
3. A beton recept ismerete fontos. Jártasnak kell lenni az adalékszerek (pl. folyósító, légbuborékképző) használt fajtáját, valamint a hidraulikus kiegészítő anyagokat (pl. pernye) illetően. Tudatában kell lenni annak, hogy a légbuborékképző és a pernye a vérzést csökkenti és ezzel e felület gyorsabb kiszáradása következik be.
4. Az előrelátható időjárási körülmények (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség) ismertek legyenek. Ahhoz, hogy a várható negatív hatások ellen intézkedéseket tehessünk, ismerni kell azokat.
5. Megfelelő mennyiségű vizet és a nedvesen tartáshoz szükséges eszközöket és berendezéseket készenlétben kell tartani.
6. Alternatív munkaeljárásokra kell felkészülni, amelyeket műszaki hiba esetén, vagy előre nem látható körülmények bekövetkeztekor lehet bevetni a munkahézagok elkerülése érdekében.
7. Utókezelő szert kell készenlétben kell tartani, hogy ne essünk késedelembe annak alkalmazását illetően. A beton utókezelése különösen a korai időszakban fontos.
8. A próbatestek előállíthatósága és tárolása érdekében a közelben egy biztonságosabb és védettebb helyet kell fenntartani. Biztosítani kell, hogy a próbatestek legyártása, utókezelése és 24 órán belül a végleges utókezelő-tároló helyre való szállítása megtörténjen.

Ha az építési vállalkozó tudatában van a lehetséges problémáknak és megteszi a szükséges intézkedéseket, akkor nehéz körülmények között is egész éven át képes jó minőségű beton előállítására.

IRODALOM

[1] ACI Committee 305, "Hot Weather Concreting", (ACI 305 R-77) Revised 1982, American Concrete Institute, Detroit, 1982 16 pp.

[2] "Prevention of Plastic Cracking in Concrete", Concrete Information Services, Portland Cement Association, Skokie